Ismét kommandóztunk egy jót, és a jót itt bizony komolyan kell venni, ugyan is egy egészen hétköznapi, ámbár sok helyen szarul elkészített ételt próbáltunk ki!

Helyszínünk Zugló, Capri Pizzeria étterem! Rendelésünk egy klasszikus lasagne, rég ettünk és kíváncsiak voltunk, vajon répa van-e a hús helyett, vagy akad-e némi állati eredetű is az ételünkben. Nagyjából 20 perc elteltével az ételünk megérkezik, és pár pontba szedve a véleményünk róla a következő:

Ez a Lasagne jó! De tényleg jó! Nem ez volt a favorit amit ettem, de minden tekintetben rendben van. Finom a tészta, a sajt nyúlós, könnyed, sok a szósz, de azért még sincs olyan érzeted, hogy az egész egy paradicsomfőzelék lenne darált hússal, és apropó hús, az is van benne, ráadásul finom is! Mennyiségre talán tudtunk volna többet elképzelni, de mi falánkak vagyunk, és imádjuk azt a végkifejletet, hogy „Pfuh bazz, ez kúrva jó de én ezt az utolsó falatot már nem bírom megenni”!

Ár érték arányban szerintünk ez rendben volt, a tálaláson volna még mit javítani, de annyi baj legyen. Ára 2200 Ft, de megérte!

A felszolgálás so-so, hol sok, hol kevés. A dohányzás valamikor megengedett, olykor pedig kiguvadt szemekkel néznek ránk, ha hamutálat kérünk…”Sajnos itt tilos a dohányzás, ha kint lenne a másik széksor akkor lehetne”… Kérdem én, hogy ha múltkor ilyen nem volt, és most mégis ez van, f@szért nem raksz ki nekünk egy asztalt székkel oda, ahol már szabad jóllakottan kávé mellett pöfékelve boldog vendégnek érezni magam?! (De ha nem, hát nem, majd ellépünk egy métert, mert ott már lehet!) 

Ez olvastad már?  A nyár ízei 2. - Csípős kukoricaleves tojással